Marko Čudić
Univerzitet u Beogradu
Filološki fakultet – Katedra za hungarologiju, Beograd
marko.cudic@gmail.com

doi: 10.19090/cit.2022.41.19-29
No. 41 (November 2022), p. 19-29

Scientific Journals and Criteria for Academic Advancement in Arts and Humanities:
a Comparative Overveiw of the Current Situation in Serbia and Hungary

Summary

The aim of this paper is to provide a comparative overview of academic systems of Serbia and Hungary, with a special emphasis on scientific journals in the fields of arts and humanities in both countries. In the opening paragraphs, the author of the article discusses some negative consequences that the rigid implementation of the so called “Bologna reform process” has had on Serbian higher education, with the special emphasis on the fields of arts and humanities, and even more specifically, on the fields of (foreign) language and literature studies. One of the most obvious negative consequences of this reform process is the uncritical mimicking of the logic of natural sciences in arts and humanities, especially concerning the quantification and valorization of researchers’ results. This leads to a hyperproduction of papers in a field which’s mere logic is opposed to hyperproduction. In the central paragraphs of the article, the author discusses the status of scientific journals in the aforementioned fields in Serbia and Hungary. Despite all the efforts to preserve philological disciplines from the “fetish of internationalization” (as Konrad Paul Liessmann puts it), it seems that the “impact factor” model, imported directly and uncritically from natural and technical sciences, has dangerously infiltrated into the arts and humanities journals, as well. This, in the particular case of the so called “small” philologies (in this case, in Serbia and Hungary) puts researchers into an unfair starting position when trying to reach their academic advancement goals. While in Hungary there is currently only one journal that holds the prestigious Q1 ranking, Serbia has had no such journals to offer so far. In spite of this, Serbia has its own national journal and scientific paper quantification system, in which shorter individual papers are valued more than complete scientific monographs (in the form of sometimes rather extensive books), while in Hungary, the situation seems to be quite the opposite. However, the common consequence of the higher education system reform in both of these neighbouring countries – and this is the problem the final chapters of this article tries to deal with – is putting researchers under strong pressure to obey to the publish or perish! rule, which does not guarantee neither the quality of such papers nor the progress of the scientific field itself. One possible solution for resolving or at least mitigating this major problem could be to insist on qualitative, rather than quantitative paper-writing and publishing criteria.

Keywords:

the “Bologna process”, Serbia, Hungary, scientific journals, quantification, arts and humanities

A Szerbiai és a Magyarországi bölcsészdiszciplínák összehasonlító elemzése,
különös tekintettel a tudományos folyóiratokra
és az egyetemi előmeneteli rendszerre

Összefoglaló

A tanulmány célja az, hogy dióhéjban összehasonlítsa a szerbiai és a magyarországi egyetemi rendszert, különös tekintettel a humán szférára vonatkozó tudományos folyóiratokra. A szöveg bevezető részeiben a szerző azokkal a szerbiai felsőaktátást érintő negatív jelenségekkel foglalkozik, amelyeket az ún. „bolognai reformfolyamat” rigid implementációjának a következményeinek lehetne tekinteni. A szerző megkülönböztetett figyelmet szentel a humántudományok helyzetére, még konkrétabban az idegen nyelvek és irodalmak kutatásának helyzetére. Ennek a reformfolyamatnak az egyik legszemmelláthatóbb negatív következménye az, hogy a humán- és bölcsésztudományok is kritikátlanul átvették a természettudományok logikáját, különösen a kutatók eredményeinek számszerű értékesítése terén. Ez erős és állandó publikációs kényszert idéz elő, szövegtúltermeléset eredményez. A tanulmány középső részében a szerző a fent említett tudományos folyóiratok szerbiai és magyarországi helyzetéről értekezik. Dacára mindazoknak a figyelemreméltó próbálkozásoknak, hogy megőrizzék a filológiai diszciplínákat a „nemzetköziesítés fétisétől” (Konrad Paul Liessmann kifejezése nyomán), mégis úgy tűnik, hogy az impakt faktorok modelje, amelyet a humán szféra közvetlenül és kritikátlanul átvett a természettudományokból és a technika világából, veszélyesen beszivárgott a humán tudományokra specializálódott folyóiratok értékesítésének logikájába is. Ez, különösen az ún. „kis” filológiák esetében (ebben az esetben a szerb és a magyar nyelv és irodalom kutatásának esetében) a kutatókat rosszabb kezdő pozícióba helyezi akkor, amikor saját egyetemi előmenetelük érdekében próbálnak lépni, rangos, nemzetközileg elismert folyóiratokban publikálva. Míg Magyarországon ebben a szférában egyetlen egy folyóirat érte csak el a Q1-es besorolást, Szerbiában mindeddig ez még egyetlen humán tudományokra specializálódó folyóiratnak sem sikerült. Ezt ellensúlyozandó, Szerbiának saját nemzeti tudományos folyóirat-besorolási rendszere (is) van. Ennek hátulütője azonban az, hogy ez a rendszer egyértelműen a viszonylag rövid folyóirat-publikációkat favorizálja a tudományos monográfiákkal (egész kötetekkel) szemben. Ugyanakkor e téren a magyarországi helyzet ennek éppen az ellenkezőjét mutatja: ott a könyveknek egyértelműen nagyobb értéke van. Mégis, a felsőoktatási rendszer reformjának általános következménye mindkét szomszédos országban az – a tanulmány utolsó része erre a problémára mutat rá – hogy a hírhedt publish or perish!-törvényszerűség elfogadására kényszeríti a kutatókat, ami nem garantálja sem az ilyetén létrejött tanulmányok minőségét, sem magának a tudományos területnek az előrelendítését. Ezt a nagy problémát talán úgy lehetne ha nem is megoldani, de legalább némileg enyhíteni, ha a publikálási kritériumokat inkább a minőség-, mintsem a mennyiségközpontúság felé mozdítanánk el.

Kulcsszavak:

„a bolognai folyamat”, Szerbia, Magyarország, tudományos folyóiratok, kvantifikáció, humántudományok

Submitted: 28th September 2022
Correction to the manuscript: 9th October 2022
Accepted for publication: 2nd November 2022

Scientific Journals and Criteria for Academic Advancement in Arts and Humanities: a Comparative Overveiw of the Current Situation in Serbia and Hungary by Marko Čudić is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Full text